Őszibarack

Biztos rengetegen ismeritek ezt a szépséget. Igen, tudom! Macerás elkészíteni, de annál nagyobb boldogság fogyasztani :D Nem is tudom hány éve volt, hogy először nekiláttam, még a sógorom kérésére. Volt is minden bajom a sok kapirgálástól. Szétesett, túlsütöttem, ááááá! Alig maradt egyben ami szép volt, tálalható. Aztán évekig nem sütöttem, majd újra. És óriási kedvenc lett! A tészta kapargatásában már van segítségben, a férjemnek ez tökéletesen megy :D Ezt a részét ő szokta csinálni. A töltelékezés az enyém, a színezést pedig ketten szoktuk megoldani. :)

Hozzávalók:

80 dkg liszt

30 dkg porcukor

1 kávéskanál szódabikarbóna

20 dkg zsír

2 dl tej

2 tojássárgája

Töltelék:

a kikapart tészta

2 dl tej

ízlés szerint porcukor 

ízlés szerint rum

2 evőkanál kakaópor

15 dkg margarin

Külsejéhez:

kb. 2 fiola zöld mandula aroma

kb. 2 fiola vérnarancs aroma

kristálycukor

marcipán levelek

A tésztához a hozzávalókat összegyúrjuk. Rudakat készítünk, azt felvágjuk és lehetőleg egyforma golyókat formázunk. Papírral bélelt tepsibe tesszük, majd 180-200 fokos sütőben megsütjük. Nem sokáig, épp, hogy színe legyen, mert ha száraz szétesik kaparás közben. Langyosan kikaparjuk a tészták közepét és tálcára sorakoztatjuk. 

Elkészítjük a tölteléket. A kikapart tésztához hozzáadunk mindent és habosra keverjük. Zacskóba, nyomózsákba töltjük (de lehet kiskanállal is) és minden  tésztába teszünk a töltelékből. Utána kettesével összetapasztjuk. 

Az aromákat tálkába öntjük, egy harmadikba kristálycukrot öntünk. Egy egy ecset segítségével a barackok oldalát bekenjük az aromákkal. Fele vérnarancsos, fele mandulás. Ezután kristálycukorba forgatjuk és marcipánból készült levelekkel díszítjük, amit csokival rögzítünk. 

Egy nap alatt összeérik, megpuhul ez a csodás apró sütemény :D